Üdvözöllek Kedves Látogatóm!
A hétvégi 2. Liget Élményfutásról láthattatok élő bejelentkezést, ami talán érzékeltette az esemény remek hangulatát.
Tavaly már az előzetes pályabejáráson bele lehetett kóstolni, hogy a szervezők mit is találtak ki, és kiválóan is sikerült a rendezvény.
Éppen ezért nagyon vártam már az idei futást is, ráadásul számos új ötlettel és akadállyal rukkoltak elő a résztvevők számára.
A futamok reggeltől folyamatosan indultak, az enyém a 11:45-ös volt. Így a helyszínre érkezve találkoztam már olyanokkal, akik túl is voltak a pályán, és az elmondásuk alapján a várakozásom csak tovább fokozódott. Az időjárás ideálisnak volt mondható, nem túl hideg, nem túl meleg. A nap nem sütött, mert felhős volt az ég, csak reménykedhettünk, hogy nagyon nem fordul rosszabbra, és nem kapunk egy hatalmas záport a nyakunkba.
A szervezésnek köszönhetően az elsőre hatalmasnak tűnő tömeg mindig rendezetten, a kitűzött időpontokban szakasosan el tudott indulni. Az én futamomban hirtelen azon kaptam magam, hogy az első sorban vagyok, és rögtön az első kis csoporttal el is tudok rajtolni.
A versenyt lebonyolító speaker rögtön kiszúrt persze, és régi ismerősként köszöntött, valamint nem utolsó sorban bemondta a nagyközönségnek, hogy jótékony futó vagyok, és a mezemen is szerepel, hogy a Családok a Családokért Polgári Egyesület javára gyűjtök adományt, amellyel halmozottan hátrányos életkörülémények között élő gyermekeket támogatnak ruhákkal, tanszerekkel, élelmiszerrel. Megtisztelő volt hallani, hogy több ezer ember figyelmét hívták fel a szívügyemre, és bíztatták őket, hogy támogassák az adományozási kezdeményezésem.
Épp, hogy magamhoz tértem ebből a kis megható pillanatból, és már indultunk is.
Gyakorlatilag pár lépés után már rögtön az első akadály, egy cső alagút következett, így stílusosan a rajt vezényszó is az volt, hogy: cső 🙂
A mellékelt térképen látható a pálya vonalvezetése, illetve fel vannak tüntetve az akadályok is. Összesen 23 pont volt a pályán, ahol a futást kisebb nagyobb megoldandó feladatok tarkították. Jópofa volt végigfutni egy busz belsejében, illetve egy mentőautóban is, vagy átvergődni egy hatalmas, autógumikból épített rakáson, valamint keresztül futni az óriási mélygarázson és a Liget kulturális intézményein is, de a legizgalmasabbak talán a füst sátor – ahol szinte semmit sem lehetett látni áthaladás közben -, a habalagút – ahol mindenhol körülvette a hab a futókat -, és a kukahúzás – ahol a pálya egy szakaszán szemetes kukát húzva kellett futni – voltak.
A verseny közben azért csak eleredt kicsit az eső, de nem volt zavaró, sőt, inkább frissítő hatása volt. Valójában szükségem is volt erre, mert a Covid után visszamaradt tüneteim között sajnos szerepel a hegyre vagy lépcsőn felfutás közben jelentkező túlterhelődés, amikor is a pulzusom az egekbe szökik (értsd, 180 fölé) és ilyenkor úgy érzem túlhevül a szervezetem. Szóval, még jól is esett a szemerkélő eső, amitől csak a beton vagy márvány részek lettek kicsit csúszósabbak, de a talaj nem sarasodott el.
A célbaérést követően kicsit kifújtam magam, majd adtam egy rövid interjút is, mely hamarosan látható lesz a web- és FB oldalaimon.
A felemásra sikeredett felkészülés ellenére azt gondolom egész jó időt futottam, de ennél sokkal fontosabbnak tartom, hogy az Élményfutás többezres közönsége hallotta és látta, hogy jótékony céllal versenyzem. Remélem, hogy ez a küldetésem folyamatosan sok helyre eljut, és ezért a jövőben is minden tőlem telhetőt megteszek.
Például lesz még olyan őszi futóverseny, ahol szintén jótékony céllal indulok, illetve olyan saját szervezésű események is, ahol célzottan teljesítek kilométereket egy-egy konkrét ügy javára.
Persze idén sem maradhat el a hagyományos Mikulás-futás, illetve az Ünnepi Cipősdoboz akció sem, melynek részleteiről a későbbiekben lesznek fent információk, hogyan és miképpen lehet hozzájárulni ezekhez az akcióimhoz.
Addig is kérlek, hogy folyamatosan segítsetek, hogy segíthessek, mert „Együtt Többre Vagyunk Képesek!”
Categories:
