Sziasztok,

Ahogy ígértem, jöjjön hát a hosszabb beszámoló az ExtremeRush 4.0-ról!
Először is, hálás köszönet Gurály Gergő főszervezőnek a személyes meghívásért, hogy idén is gondolt ránk, és töretlen lelkesedéssel támogatta jótékonysági akciónkat! Óriási gratuláció jár neki és az egész csapatnak, mert nagyon profin rakták össze az idei eseményt, és a lebonyolítás is parádésra sikeredett! Kiváló ötleteket csempésztek be az idei futamokba, a pálya vonala is különösen izgalmas lett, és a katonai kihívást is sikerült rendesen megvariálni, nem lehetett csak úgy rutinból mindent lenyomni.
Sajnos a kánikula és egy keresztbe szervezés miatt nem lett résztvevői csúcsdöntés, de akik eljöttek, azok hatalmas lelkesedéssel vágtak neki a gyötrelmeknek, és garantáltan óriási élménnyel távozhattak!
Megérkezés után felállítottuk a standunkat a RuNikike molinóval és az adománygyűjtő persellyel, és szinte elsőként jött üdvözölni bennünket Kása András az Exatlonból, aki a tavalyi gyűjtésünk során is adományozott családjával. Velünk tartó barátunk, Prohászka Szaniszló amatőr csillagász is felszerelte azt a távcső technikát, mellyel lehetséges volt a Nap-ot és a rajta kialakult napfoltokat is megfigyelni, mely különösen nagy élmény volt a belekukkantó gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A verseny végén Herczegh Róbert Polgármester is lecsapott a lehetőségre, hiszen Szani az egyetlen csillagász, aki házhoz viszi a felszerelést, így a helyi ovisok és iskolások is esélyt kaphatnak gyönyörködni az égbolt csodáiban. Ha ti is vágytok ilyen égi kaladokra, keressétek őt FB oldalán https://www.facebook.com/prohaszka.szaniszlo
Hamarosan kezdetét vette a rendezvény, és a második futamban én is rajthoz álltam a rövidtávon. Már akkor délelőtt is nagyon meleg volt, így jól esett rögtön a rajt utáni vizesárokba csobbanni. A nedves kalandoknak ezzel még nem volt vége, hiszen a pályán elhelyeztek még vízzel teli konténereket, melyeken való átjutást tűzoltóautó fecskendőből lövellt vízsugárral nehezítették. Azt hiszem, nagyon tetszhetett nekik a RuNikike pólóm, mert olyan koncentrált locsolás alá vették, hogy kb. háromszor annyi idő tudtam csak kikecmeregni a konténerből, és így tovább láthatták a logot 😀 Természetesen a befutó előtti vizesárok sem maradhatott el, így sárosan és meggyötörten estem be a célba, de minden pillanatban az járt a fejemben, hogy a Családok a Családokért Polgári Egyesület javára gyűjtök adományt, melyekből rászoruló gyerekek és családok kapnak támogatást az iskolakezdéshez. Még mindig nem késő csatlakozni ehhez, úgyhogy ha tehetitek, kérlek járuljatok hozzá ehhez az akciómhoz az Egyesület 12600016-10128478-85933319 számlaszámára!
A későbbiekben egy újabb futam előtt felkértek, hogy én tartsak bemelegítő tornát a mezőnynek, mely ismét kiváló lehetőség volt a jótékonysági figyelemfelhívásra. Ez olyan jól sikerült, hogy megismételhettem az ExtremeRush másik fénypontja, a Feleségcipelő verseny előtt is, mely még nagyobb élmény volt a rövid távnál.
Történt ugyanis, hogy a kiváló szervezésnek köszönhetően az idei eseményre elutazott és rajthoz állt két littván páros is, Andrius Grisunas – Justina Grisune, valamint Vytautas Kirkliauskas – Neringa Kirkliauskiene, akik nem kisebb teljesítménnyel büszkélkedhetnek, minthogy kétszeres Világbajnokok! Nem könnyítette meg esélyeinket az sem, hogy szív- és pajzsmirigy problémák miatt messze nem tudtam hozni versenysúlyomat, de akkora erőt adott az, hogy a sorsolásnak köszönhetően konkrétan a világbajnokok ellen kellett menjünk a selejtezőben, hogy még így is jobb időt futottunk a tavalyinál! Amúgy nagyon sokan szurkoltak nekünk, és külön szívmelengető volt, ahogy Gurály Gergő is Live adásban üvöltötte, hogy hajrá Runikikeeeee! 😀 Egy életre szóló élmény lett ez a csupán 270m

 

-es, de párost próbáló akadálypálya. A litván különítmény hatalmas szívvel küzdött, és nyilván toronymagas esélyesként hozták is a kötelező első két helyet, de maximálisan megérdemelten! Komolyan vették az ellenfeleket, az akadályokat, és a legeslegjobbat akarták mindenáron kihozni magukból. Profi sportolóhoz méltóan tudtak egy anno viccnek indult látványos mókába nagyon komoly fizikai és technikai teljesítményt beletenni, melyből mi is tudtunk apró fortélyokat ellesni, és remélhetőleg a jövő évi versenyen ez is javunkra válik majd. Kedvesem tolmácsként is közreműködött, így nagyon közvetlen nexus tudott kialakulni velük, és ők nemcsak kiváló sportemberek, de nagyon jó emberek is egyben! Azonnal a RuNikike standhoz jöttek, és közös fényképekkel is igyekeztek hírét vinni a nagyvilágba jótékonysági törekvéseinknek. Sőt megosztották velünk nyereményük egy részét is, pl. a magyar nyelvű könyveket és a wellness belépőt, valamint a főnyeremény sörből is kaptunk pár palackkal! Ebédnél is asztalukhoz invitáltak, és közösen falatoztunk a Vér János és csapata által rottyantott isteni székelykáposztából!
Összességében tehát ismét hatalmas kaland volt az ExtremeRush, egy ízig-vérig kihívást jelentő terepverseny, melyről hoztam pár képet nektek, de látogassatok el a hivatalos FB oldalra https://www.facebook.com/ExtrRush ahol rengeteg klassz fotót és videót is találtok még!
Valamint ne felejtsetek el nevezni a jövő évi versenyre, mi biztosan ott leszünk, remélhetőleg ismét litván barátainkkal együtt!
Köszönjük, hogy szurkoltatok, és köszönjük hogy adományoztatok, és reméljük, hogy sokakhoz eljutott az üzenetünk, mert együtt sokkal többre vagyunk képesek!